A Pálos 70 több különböző útváltozatot kínál, összesen nyolc programban, annak érdekében, hogy mindenki megtalálhassa az önmagához, kedvéhez, lehetőségeihez leginkább passzolót. Így tehát a vándor részt vehet teljesítménytúrán, két és fél napra bontott vezetett zarándoktúrán, esetleg valamely rövidebb távú túrán, délutáni-esti kiránduláson, klasszikus búcsújáró zarándoklaton is. Ezen kívül pedig a családosok számára kellemes program a Pálos gyermekzarándoklat is.
Minden korosztálynak kínál lehetőséget a program, alternatívákat a természetben való találkozáshoz a természetfelettivel.
Akár túrázóként, teljesítménytúrázóként vagy zarándokként veszünk részt, megélhetjük a táj szépségét, a gyaloglás örömét és fáradságát, a város hajnali elhagyásának vagy éppen a nagy folyón való alkonyi átkelésnek az élményét, belekóstolhatunk az évezredes kereszténység s ezen belül a pálos múlt és jelen értékeibe, kincseibe, helyszíneibe. Ha nyitottak vagyunk, találkozhatunk egymással és önmagunkkal, a természettel és a természetfölöttivel. E tekintetben mindenki szabadon a saját, személyes útját járja; ahány ember, annyiféle élmény…
Igyekszünk lehetőséget adni arra a keresztény hívőknek, hogy – választás szerint – egyéni vagy kiscsoportos zarándoklatként végigjárhatók legyenek az utak, tehát a fizikai úttal párhuzamosan lelki út is lehessen. Aki pedig pálos atyák által vezetett, közösségi zarándoklaton szeretne részt venni, neki a vezetett zarándoklatainkat.
Külön figyelmet érdemel a Pálos Gyermekzarándoklat, amely a családoknak, kisebb gyermekeknek szóló zarándokélményt nyújt, az ő nyelvükön picit bensőségesebben a zarándoklás mélységeiről és magasságairól..
Megízlelhetik a Pálos 70 szellemiségét, s mindazt a sok csodát, amellyel a Program során találkozhat a vándor.
Különösen ajánljuk, hogy vegyenek részt a márianosztrai pálos engesztelő kegytemplomban rendezett ünnepi szentmisén, ami vasárnap 10:30-kor kezdődik.
■ „FEHÉR BARÁTOK NYOMÁBAN” Pálos 35+35+7
Úthossz: 35+22+7km Rajt: Csobánka, Élet Háza Cél: Márianosztra, kegytemplom
Minden zarándokút olyan, mint egy életút. Nem tudhatjuk, kik lesznek a társaink, kiket bíz ránk Isten, vagy kik azok, akikre mi leszünk reábízva. Nem tudhatjuk mik azok a nehézségek, amelyeket majd le kell küzdenünk. Persze, a zarándoklat egy benső út is, amit a magunk tempójában kell végigjárnunk, de észre kell vennünk azt is, hogy akkor haladunk a leggyorsabban e szellemi utunkon, ha a társainkat, akár csak a „külső úton” is, de előrébb segítjük. Ehhez azonban jó, ha van közösségünk és szükséges, hogy legyenek olyan elöljáróink is, akiket nyugodt szívvel követhetünk. A Budai-hegységben és a Pilisben elrejtőzött régi kolostorok szerzetesei is tartották egymással a kapcsolatot, talán éppen ezeken az utakon, amelyeken ez a zarándoklat is halad. De nem csak a régi pálosok erdei ösvényeit akarjuk végigjárni, hanem a reánk hagyományozott lelki ösvényeiken is nyomukba akarunk lépni.
■ „PÁLOS GYERMEKZARÁNDOKLAT” Pálos 3,2
Úthossz: 3,2 km Rajt: Budapest, Normafa Cél: Budaszentlőrinc, pálos kolostorrom
A középkori Magyarországon nagy hagyománya volt, hogy a pálos szerzetesek Remete Szent Pál oltalmába ajánlották az őket felkereső családok gyermekeit. Ennek központja a budaszentlőrinci kolostor volt, hiszen a török betörése előtt ott őrizték a rend szellemi atyjának ereklyéit. A pálos szerzetesek oltalmat kérő imádsága azonban, nem csak a gyermekekre, de a családokra is kiterjedt. Ezt a hagyományt eleveníti fel ez a kis zarándoklat, amely a túrázás élményein, a természet szépségein és a játékon keresztül szeretné megismertetni a gyermekeket és a családokat az imádság és a mély lelki élet szépségeivel és fontosságával.
Szülőként újra rácsodálkozhatunk a gyermeki nyitottságra, tisztaságra, derűre, játékosságra és gyermekeinket segíthetjük azzal is, hogy levesszük a mai világ elvárásait a vállukról, hogy a gyermekkornak szánt időt valóban gyermekként élhessék meg.
■ „VEZÉR FERENC” – Pálos 20 teljesítménytúra
Úthossz: 19,9 km Rajt: Budapest, Sziklatemplom Cél: Máriaremete, bazilika
Vezér György 1914. március 23-án született, a Szatmár megyei Szaniszló faluban. 1926-ban Esztergomban a szalézi nevelőintézetben tanult, majd a bencés gimnáziumban érettségizett.
1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette fel. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte pappá Pécsett, 1940. január 28-án. Lelkipásztorként működött a budapesti Sziklatemplomban, és Pécsett is – mindkét helyen házgondnoki feladatokat is ellátott. Legfontosabb állomáshelye azonban Pálosszentkút volt, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal több időszakon keresztül egy ideig házfőnökként, és a helyi lelkészség vezetőjeként is szolgált. 1946. januárjától a magyarországi pálos rendtartomány vezetésében is részt vett, mint II. tartományi tanácsos.
A kommunista hatalom több alkalommal próbálta perbe fogni, megtörni. 1951. március 20-án letartóztatták. Koholt vádakon alapuló ügyét a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perhez csatolták. A kihallgatások során megkínozták, majd a Grősz per IX. rendű vádlottjaként halálra ítélték, és Budapesten, a Gyűjtőfogházban 1951. augusztus 3-án kivégezték. 1992. február 17-én a Legfelsőbb Bíróság a vádak alól P. Vezér Ferencet felmentette. Vezér Ferenc atya földi maradványait ünnepélyes újratemetési szertartás keretében 2012. április 30-án Pálosszentkúton helyezték el. Emlékére dombormű készült.
■ „REMETE SZENT PÁL” – Pálos 18 teljesítménytúra
Úthossz: 18,2 km Rajt: Nagymaros, templom Cél: Márianosztra, kegytemplom
Remete Szent Pál (228–341/343, Egyiptom) a korai kereszténység egyik fontos alakja, a világtól elvonult életformának, a szerzetességnek egyik kezdeményezője, a Magyar Pálos Rend névadó szentje. Remete Szent Pál a Decius császár által elindított keresztényüldözések elől menekülve – hátrahagyva minden vagyonát – kilenc évtizedet töltött remeteségben, az egyiptomi pusztában, s barlangjában maradt a Nagy Konstantin császár által kiadott, a keresztények szabad vallásgyakorlatát engedélyező ún. türelmi rendelet után is. Élete vége felé egy másik egyiptomi remete, Szent Antal is meglátogatta. (Kettejük találkozása az egyházművészet kedvelt témája.)
Remete Szent Pál életének legendája szerint mindennapi táplálékát az a fél cipó jelentette, amit Isten rendelésére egy holló hozott a csőrében számára. Oroszlánnal együtt is ábrázolják, mert két oroszlán kapart számára a sivatag homokjában sírhelyet. Holtteste előbb Konstantinápolyba került: onnan a velenceiek vitték magukkal városukba 1240-ben. Nagy Lajos királyunk idején (1342–1382) a budaszentlőrinci pálos főmonostorba került. A török közeledésének hírére a pálos testvérek elmenekítették az ereklyét, amely később Trencsén várában elégett.
■ „VIRÁG BENEDEK” – Pálos 35 teljesítménytúra
Úthossz: 35,5 km Rajt: Budapest, Sziklatemplom Cél: Csobánka, Élet Háza
Virág Benedek (1754 körül, Dióskál – 1830, Buda) pálos szerzetes, tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere. A Kosztolányi Dezső híres versében (Ének Virág Benedekről) is megidézett „szent Öreg” egy Zala megyei jobbágycsalád sarja volt. Előbb Nagykanizsán és Pesten tanult, majd 1775-ben belépett a Magyar Pálos Rendbe, s Pécsett és Pesten fejezte be tanulmányait. 1780 és 1794 között Székesfehérváron tanított – rövid ideig Ányos Pál pálos szerzetessel együtt. A szerzetesrend föloszlatása után (II. József, 1786) világi papként folytatta tanári munkáját. 1794-ben nevelő lett Pesten a Batthyány családnál, majd visszavonulva, költői és történetírói munkásságának szentelte idejét. Lefordította Horatius összes költeményét. A római költészet eszméit, formakultúráját nagy műgonddal és könnyedén alkalmazta saját verseiben is. Kortársai és az utókor ezért is nevezték „magyar Horácnak”. Költői munkásságát Berzsenyi és Vörösmarty közvetlen elődjének tekinthetjük. Egyik híres verséből (Békesség-óhajtás) Kodály Zoltán kórusművet írt. Költői sikereinél és munkáinál Virág fontosabbnak tartotta a történetírást. A honfoglalástól a mohácsi vészig feldolgozta a magyar történelmet Magyar századok című történeti munkájában. Eszménye az erős, egységes, alkotmányos nemzeti állam. Önálló forráskutatásokat nem végzett, az olvasott oklevelek, művek alapján állította össze írását.
Szegényes visszavonultságában és szellemi függetlenségében sokan keresték fel a költőt kis házikójában Budán, a Tabánban. 1810-ben a budai tűzvészkor háza leégett, könyvei, kéziratai elpusztultak; íróbarátai segítségével kezdte újra életét. Sírköve ma a Kerepesi temetőben található.
■ „BOLDOG ÖZSÉB” – Pálos 40 teljesítménytúra
Úthossz: 38,5 km Rajt: Csobánka, Élet Háza Cél: Márianosztra, kegytemplom
Boldog Özséb (1200 körül, Esztergom – 1270. január 20., Pilisszentkereszt) a Magyar Pálos Rend alapítója. Az előkelő származású és kiváló képzésben részesült esztergomi kanonok a tatárjárás után – átélve Esztergom hónapokig tartó ostromát, majd négy éven át az újjáépítésen munkálkodva – 1246-ban mindenét szétosztotta, s a sziklás rengetegbe vonult a Pilisbe. A válságból kivezető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében látta. Hármas barlangjához közel, a forrás mellé letűzte a keresztet. Egy éjjel, imádság közben az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. Ez a látomás döntő hatással volt rá; ennek hatására egyesítette a szétszórtan élő remetéket. Később templomukat a szent kereszt tiszteletére szentelte. (A középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is, a „Szent Kereszt Testvéreinek” nevezték a pálosokat.) Özséb sorra járta a nagyobb remetetelepeket. Felkereste az 1225 óta már együtt élő remetéket a Pécs melletti Szent Jakab-hegyen. Elkérte szabályzatukat, s egyesítette a két monostort. Társai Özsébet választották meg vezetőjüknek. Rómába is elment testvéreivel, s elnyerte a pápa jóváhagyását, de a szükséges anyagi feltételek hiánya miatt ekkor még nem vehették át Szent Ágoston rendi szabályait. Özséb 1270. január 20-án halt meg a Pilisben. Halálos ágyán a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadásra buzdította társait. Testét az általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítványai és későbbi utódai is. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a Magyar Pálos Rend, amely azóta Szent Ágoston szabályait követi.
■ PÁLOS 70 teljesítménytúra
Úthossz: 74 km Rajt: Budapest, Sziklatemplom Cél: Márianosztra, kegytemplom
A teljesítménytúra küzdelem. Önmagunk legyőzéséről, a nehézségek leküzdéséről szól. Legyen bármilyen nehéz is ez a küzdelem, bármilyen embert próbáló is az adott nehézség, sohasem vagyok egyedül. Legalább Isten velem van. Ő mindig velem van. Itt is velem van.
■ „MAGYAROK NAGYASSZONYA” zarándoklat
Úthossz: 7,2 km Rajt: Szob, vasútállomás Cél: Márianosztra, kegytemplom
Magyarok Nagyasszonya: Már az első Krisztus hitére tért magyarok mennyei fejedelemnőnek tisztelhették Máriát, Jézus Krisztus anyját. Megerősítette őket e hívő tiszteletükben Szent István király, amikor elmerülve a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, istápolása, Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és királyságát. E természetfeletti kapcsolatot Mária és hazánk népe között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, Szent László, a lovagkirály uralkodása idején pedig új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja, mikor pedig az 1683. szeptember 12-i, a Bécs melletti Kahlenbergben lezajlott csatában visszaszorították a török szultán seregeit, megkezdődhetett a magyarországi török uralom fölszámolása.1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását a Nagyasszonynak. Az egyházi élet újjászervezésében ismét nagy szerepet játszott a ,,mindörökké áldott Nagyasszonyunk”.Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok élete is szorosan összefonódott a magyar történelemmel és így a Magyarok Nagyasszonya tisztelettel. XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét. Eleinte október 2. vasárnapján ünnepelték. X. Szent Pius pápa tette át az ünnepet október 8-ra. A II. Vatikáni Zsinat után a Magyar Püspöki Kar áthelyezte szeptember 12-ére, de 1984-től ismét október 8-án üljük. (Forrás: Szentek élete I. kötet, Szent István Társulat, Budapest 2002.)
Aki a szombati útvonalak valamelyikén vesz részt, személyre szóló Pálos 70 oklevelet és kitűzőt is kap. Az induláskor egy itinert adunk, áttekintő térképpel és a távolság- valamint szintemelkedés adatokat, illetve az ellenőrző pontok nyitvatartását tartalmazó táblázattal.
A háromnapos zarándoklat résztvevői is részesülnek fenti javakban, sőt, ők átélhetik a pálos atyák közvetlen jelenlétét 3 napig.
A búcsújáróknak is kedveskedünk apró emlékkel, agapéval.
Emellett maradandó élmények, önismeret, vidámság és egy igazi találkozást hoz szívünkbe a Pálos 70.
A Pálos 70 teljesítménytúrák egyéni bejárásúak, ami azt jelenti, hogy mindenki úgy és olyan tempóban mehet, ahogyan szeretne: akár egyénileg is, vagy ha csoporttal, ismerősökkel jön, akkor mehet velük együtt vagy tőlük külön. Csak arra kell figyelni, hogy a célpont zárásáig be kell érkezni. Ez azt is jelenti, hogy aki korábban indul, annak több ideje van, ezért érdemes korábban felkelni és útra kelni, nemcsak a biztonság érdekében, hanem akkor kevesebbet is kell éji sötétben menni. Az útvonal egyes szakaszait festett útjelzések jelölik, melyek az induláskor mindenkinek kiadott vezető füzetben lévő térkép és útleírás alapján nyomon követhetők. Egyes helyeken/szakaszokon az útjelzéseket a Pálos 70 ideiglenes jelző szalagjaival egészítjük ki, így tehát figyelmes útvonalkövetéssel nem fog senki eltévedni. Az útvonal mentén egyes állomásokon várják a vándorokat, van ahol frissítővel (étellel, innivalóval). A pontokon lévő regisztrációs rendszer segítségével a szervezők nyomon követik a programon résztvevőket, hogy mely pontokat mikor érintették. A vezetőfüzetben megtalálható, hogy melyik pont mikor zár, ezt érdemes szemmel tartani. A rajt zárásakor elindulnak a mezőny záró (ún. „seprő”) önkéntesei, akik elérik és eligazítják azokat, akik valami miatt olyan lassan haladnak, hogy már nem fognak időben célba érni. A vezetőfüzetben megadunk egy központi telefonszámot (+36 30 567 1415), vész esetére, de vegyük igénybe bátran a pontokon az önkéntesek, valamint a túratársak segítségét is.
A cél helyszínei közeléből tömegközlekedéssel lehet hazajutni a kiírt menetrendeknek megfelelően. (www.menetrendek.hu)
Az utolsó járatok után, szombaton, Márianosztra és Szob között transzfert biztosítunk a Szob-Budapest, Nyugati pályaudvar között közlekedő, menetrendszerinti vonatokhoz.
A búcsúi szentmisét követően kisvasúttal, illetve volánbusszal lehet eljutni Szobra.
Miután kiválasztottad a Számodra legmegfelelőbb útvonalat, ami magában rejti a felfedezést, örömet, kalandot, a Természetet és a Mögötte, Benne rejlő csodákat, nincs más hátra pakolj, és gyere!
Készítettünk neked egy részletes leírást arról, mire is lehet szükséges a túrákon vagy a zarándoklaton. Ide kattintva elolvashatod!
A Fehér Barátok Nyomában 3 napos zarándoklatra kötelező az előjelentkezés és létszámkorlát is van. A többi útvonal változatnál pedig érdemes előjelentkezni a honlapon lévő űrlap segítségével, illetve a részvételi díj befizetésével.
Szállást csak előjelentkezetteknek tudunk biztosítani.
A vasárnapi zarándoklaton a részvétel ingyenes. A többi útváltozatnál a résztvevők nevezési díjjal járulnak hozzá a túra költségeihez (ellátás [frissítő, csoki, gyümölcs] az útmenti pontokon, dunai kompátkelés, térképes itiner, a célban névre szóló emléklap, kitűző). Az egyes túrák részvételi költségét és fizetési feltételeit lásd az útváltozatok részletes leírásánál. Átutalásos fizetés esetén a díjbekérőn szereplő bankszámlaszámra kell a nevezési díjat átutalni.
A felmerülő költségeket a nevezési díjak, a támogatói hozzájárulások és az önkéntes adományok együttesen fedezik. Az adományokat a Pálos Rend 11731001-20118680 (OTP Bank) számlaszámára várjuk, „ADOMÁNY-Pálos70” közleménnyel.
A Pálos 70 központi telefonszáma: +36 30 664 0409
A Pálos70 központi e-mail címe: paloshetven@gmail.com
facebook oldalunk: https://www.facebook.com/
Hálózsákos-polifoamos szálláslehetőség lesz Márianosztrán a Zarándok szálláson, az oda érkező túrák résztvevőinek, illetve a Fehér Barátok Zarándoklaton lévőknek Esztergomban és Szobon. A szállásokat csak az előjelentkezőknek tudjuk biztosítani.
Márianosztráról a menetrend szerinti utolsó (20:30) busz után ingyenes különjáratot biztosítunk Márianosztra – Szob között, a Szobról az alábbi időpontokban induló vonatokhoz: 20:59, 21:59, 22:59. Indulás a kolostor bejárata elől, ahogy a kisbusz megtelik.
Természetesen be lehet kapcsolódni később is a Programba. Ennek zökkenőmentes biztosíthatósága érdekében kérünk mindenkit, hogy a központi elérhetőségeken jelezze ezen szándékát a szervezők felé. A csoport haladási ütemét szervezők által megadott túravezetővel kell egyeztetni. Minden ezektől eltérő esetekben a szervezőkkel egyeztetett ár a mértékadó. A költség árazása annak megfelelően alakul, hogy melyik túrán vesz részt a vándor a csatlakozást követően, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatásoktól.
A zarándoklat tervezett időbeosztását ide kattintva nézheted meg.
A zarándokokat külön kísérő autó segíti. Bármilyen gond esetén a pálos atyák, illetve a túravezetők segítenek.
A teljesítménytúrázók egy chippel túráznak, így megközelítőleg mindig tudjuk, merre jársz.
Amennyiben elfáradtál, vagy túlvállaltad magad, mindenképp egy ellenőrzőponton szállj ki a túrából. Innen a szervezők tudnak javasolni hazajutási lehetőséget. A chipedet ne felejtsd el leadni az ellenőrzőponton.
Amennyiben utolér a seprő, kérünk, hogy légy vele együttműködő. Amennyiben nem tudod tartani a seprő tempóját, add le neki a chipedet, és szükség esetén kérj tőle információt a hazajutási lehetőségekről.
Az útvonalon jelen vannak a szervezők, illetve mindenben segítenek a központi telefonszámon is.